Tata, az „Élővizek Városa” nem csupán egy úti cél, hanem egy életérzés. Akár egy romantikus hétvégére, akár családi kikapcsolódásra vágytok, a tatai látnivalók minden évszakban felejthetetlen élményeket kínálnak. A város szíve, az Öreg-tó, valamint az azt körülölelő történelmi épületek egyedülálló atmoszférát teremtenek, ahol a múlt és a jelen harmonikusan fonódik össze.
Tata és környéke vadregényes tavakkal, víz fölött „lebegő” tanösvénnyel, stranddal, kastéllyal, kilátóval, az ország első angol típusú kertjével, és nem utolsó sorban büszke várával várja a látogatókat – hogy felfedezzék Magyarország egyik legélhetőbb és legszebb barokk kisvárosát.
A tatai programok palettája ezáltal rendkívül színes: a természetjárástól és a SUP-ozástól kezdve, a gasztronómiai élményeken át, egészen a fesztiválokig és az izgalmas kulturális programokig, mindenki megtalálja a számítását.
Aki ide látogat, egy dologban biztos lehet: Tata minden alkalommal új arcát mutatja meg. Egyszer nyugodt és békés, máskor élettel teli és felfedezésre hívó. Ez a sokszínűség teszi igazán különlegessé, és ezért érdemes újra és újra visszatérni.
A tatai Fényes Tanösvény egyedülálló természeti csoda, amely egy 43 állomásos, cölöpökre épített ökoturisztikai útvonalon vezeti végig a látogatókat a láperdők és karsztforrások varázslatos világában. Bár ezek a karsztforrások 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, szerencsére annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak.
A 1350 méter hosszú sétány olyan területen halad át, ahol a mélyből feltörő, állandó hőmérsékletű (20-22°C-os) víz télen sem fagy be, így páratlanul gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet. A látogatók itt testközelből figyelhetik meg a teknősöket, a pettyes vízicsibét, a jégmadarat, a nutriát, valamint a fokozottan veszélyeztetett pókbangót, a fehér tündérrózsát és sok mást.
A tatai látnivalók közül ez az egyik legnépszerűbb a családok körében, hiszen a különleges fapadlós útvonal, a kötélhidak és a kilátó izgalmas kalandot ígérnek a gyerekeknek is. A Fényes Tanösvény így egy valódi interaktív tanterem a szabad ég alatt, ahol a természetet közelről, élményszerűen lehet megismerni.
A tatai vár szomszédságában elhelyezkedő Esterházy-kastély a késő barokk építészet egyik legszebb hazai példája. A kastély Fellner Jakab tervei alapján épült a 18. század végén, és falai között olyan illusztris vendégek fordultak meg, mint I. Napóleon francia császár, I. Ferenc császár és király, illetve Mária Terézia Sarolta francia királyi hercegnő.
A 2018-2020-ban részlegesen felújított épület ma interaktív kiállításokkal várja az érdeklődőket, ahol bepillantást nyerhetünk a főúri család mindennapjaiba, a diplomáciai események és a bálok elegáns világába. A „béke szigeteként” is emlegetett kastély falai között kötötték meg 1809-ben a schönbrunni békeszerződést, így az épület jelentősége európai szinten is kiemelkedő.
A tatai látnivalók sorában a kastély különleges helyet foglal el: a korhűen berendezett termek, a díszes könyvtár, a grófnői lakosztály és a belső udvar hangulata egy letűnt, arisztokratikus korszak fényűzését idézi meg, amit minden látogatónak érdemes megtapasztalnia. Kiváltképp ritkaságnak számít a kastély két, épen megmaradt fürdőszobája, amelyek ruszkicai márvány, illetve a hollandi csempe borítással rendelkeznek, valamint márvány és porcelán mosdóval.
A különleges termek bebarangolását követően a legkisebbek örömmel fogják fogadni a játszószobát, ahol a babaház tulajdonképpen a kastély makettje, az ólomkatonák pedig a Tatán zajlott császári hadgyakorlat hiteles terepasztalán masíroznak.
A tatai vár az Öreg-tó partján állva a város legemblematikusabb jelképe, melynek falai között megelevenedik a magyar történelem. Zsigmond király építtette a 14-15. század fordulóján, majd Mátyás király idején nyerte el reneszánsz pompáját, mint kedvelt királyi pihenőhely. A vár mai ikonikus képe azonban az 1815-ben kezdődött munkálatok során alakult ki: ekkor ugyanis romantikus stílusban építették át a várat Charles Moreau tervei alapján.
Ekkor készült el a neogótikus, tóparti homlokzat is Schmidt Frigyes tervei szerint. Az eredetileg négy saroktornyos épületnek mára csak a keleti tornya áll, ám a romterületen jól kivehetők a vár négy saroktornyának és az azokhoz csatlakozó palotaszárnyaknak az alapfalai. A várkastélyt három sarkán olaszbástyás, a negyediken körbástyás vízivár veszi körül. Ez az egyetlen magyarországi vár, melyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez.
A vár ma a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont, ahol a látogatók értékes római kori leleteket, középkori kőfaragványokat és a híres tatai fajanszmanufaktúra remekműveit csodálhatják meg. A várudvar bejárása közben szinte érezni a lovagi kor szellemét, miközben a bástyákról elénk táruló panoráma minden évszakban lenyűgöző. A Kuny Domokos Múzeum ad otthont ezen kívül számtalan színvonalas múzeumpedagógia foglalkozásoknak is, úgy mint az „Óvakodj a mamuttól” nevű (be)szabadulós játéknak, mellyel a múzeum díjat is nyert.
Éppen ezért, ha egy igazán tartalmas tatai program a cél, a várlátogatás nem hiányozhat a listáról, hiszen itt a történelmi hitelesség és az izgalmas programok kéz a kézben járnak, maradandó élményt nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az Angolkert központjában található grófi nyárilak alapkövét 1783-ban helyezték el Esterházy Ferenc gróf jelenlétében, valamint a tervező, Grossmann József építőmester részvételével. Az úgynevezett mulatókastély (Lusthaus) főbb részei 1785-re készültek el, azonban Grossmann az építkezés befejezését már sajnos nem érhette meg. A nyárilak az ő egyetlen Tatán fennmaradt önálló munkája, azonban az utolsó munkálatokat utódja, Gött Antal fejezte be, így az épület 1786-ra nyerte el végleges formáját.
Az épület viszonylag kis alapterületű, mindössze néhány helyiségből áll, központi eleme azonban a két szintet átfogó reprezentatív terem, amely az egész kerti lak legfontosabb helyisége. Ez a pompás épület harmonikusan illeszkedik az Angolkert környezetébe, és építése idején feltehetően egy csillagsétány középpontjába tervezték. Ez a sétány az angolkerti hangulatnak megfelelően később romantikus, kanyargó ösvényrendszerré alakult át.
A kerttel való közvetlen kapcsolatot a Sala Terrena széles ajtaja, valamint az épület nagyvonalú terasza biztosítja. A belső tér egykori falképeit a bécsi festő, Joseph Jankovszky készítette, amelyek egyikén maga a csillagsétány közepén álló nyári lak is megjelenik. A festett falú terem az illúziókeltés különleges eszköze volt: aki belépett, úgy érezhette, mintha egy lugasban vagy gloriette-ben állna, miközben a park teljes egésze körülöleli.
A második világháborút követően az épület hosszú időn át többféle funkciót is betöltött: volt edzőtábori sportolók szállása, majd a megyei múzeumi igazgatóság irodája is. Néhány éve azonban újra látogatható: a földszinten egy női szalon, egy úri dolgozószoba és egy ebédlő idézi meg a kor hangulatát, amelyeket a Fischer család herendi porcelángyárának igényes alkotásai egészítenek ki. Az emeleten az angolkertek világát bemutató interaktív kiállítás kapott helyet, amely élményszerűen segít megérteni a kert történetét és szellemiségét.
A Kálvária-domb nem csak spirituális és történelmi jelentőséggel bír, de lenyűgöző panorámát is kínál. A dombtetőn álló apró kápolna és a monumentális stációk mellett itt található a ELTE Tatai Geológus Kert szabadtéri bemutatóhelye is, ahol az évmilliók alatt képződött kőzetrétegeket tanulmányozhatjuk.
A kápolna közelében áll a kör alaprajzú építmény közepén elhelyezkedő monumentális Kálvária-szoborcsoport (Golgota), amely Schweiger Antal alkotása az 1770-es évekből. A kompozíció Jézus Krisztus keresztje köré rendeződik, melyet Mária Magdolna, valamint Szűz Mária és János evangélista alakjai vesznek körül. A szoborcsoport 2020-ban teljes körű felújításon esett át, így ma megújult állapotban idézi meg a keresztút jeleneteit.
A Kálvária-kápolna története egészen a 18. század közepéig nyúlik vissza: a XIV. századi gótikus Szent János-templom részleges elbontásával és apszisának felhasználásával, Fellner Jakab tervei alapján épült meg 1755-ben. Az épület a barokk és a rokokó stílusjegyek sajátos ötvözete, amelyet egykor gazdagon díszített barokk mennyezeti freskó tett még különlegesebbé.
A kápolnától keletre található az 1968-ban épült, a város vízellátását szolgáló 500 m³-es víztorony, amely Csaó Imre tervei alapján készült. A jellegzetes, tömbszerű, sokszög alaprajzú, vakolatlan téglafelületű építmény mintegy 30 méteres magasságával meghatározó eleme a domb látképének. A ma már műemléki védelem alatt álló víztorony belső tere időszakos kiállításoknak és – kiváló akusztikájának köszönhetően – hangversenyeknek is otthont ad, tovább gazdagítva a tatai látnivalók kínálatát.
A Kálvária-domb tetején egy különleges élmény várja azokat, akik vállalkoznak a 37 méter magas Fellner Jakab kilátó meghódítására. A 175 lépcsőfok leküzdése után, a toronyból a környék látnivaló tárulnak elénk: a csúcsról körbenézve feltűnnek a Gerecse vonulatai, Tatabánya, Dunaalmás, valamint a várost ölelő táj is.
A kilátó névadója Fellner Jakab, Tata neves építésze, akinek munkái a város arculatát ma is meghatározzák. Tatán sétálva számos általa tervezett épületbe és részletbe botlunk, amelyek mind a 18. századi építészeti örökség gazdagságát idézik.
Kevesen tudják, hogy a ma kilátóként ismert torony eredetileg egészen más célt szolgált: itt működött a Turul sörétöntöde. Stieber Antal 1939-ben kezdte meg a sörétgyártást, amely akkoriban komoly piaci igényt elégített ki, hiszen a két világháború között az apró lövedéket korábban főként külföldről lehetett beszerezni. Az ipari tevékenység így fontos szerepet töltött be a korszak gazdasági életében is.
A torony működése a maga korában mérnöki szempontból is különleges volt: a magas építmény tetejéről csepegtetett ólom a levegőben tökéletes gömbformát vett fel, így a vízben ilyen formában szilárdult meg.
Ez a környék tökéletes választás azoknak, akik a tatai programok során szeretnék egy kicsit felülről is megtapasztalni a várost és a környéket, miközben elmélyednek a vidék különleges földtani múltjában és szakrális emlékeiben.
A kilátó a Kőfaragó házon keresztül és annak nyitva tartási idejében látogatható, itt van lehetőség a belépőjegy megvásárlására is!
A Kálvária-domb lábánál, egy egykori kőbánya területén, gondosan parkosított környezetben hozták létre azt a különleges szabadtéri földtani és őslénytani bemutatóhelyet, amely jelenleg az ELTE kezelésében működik. A természeti környezetbe harmonikusan illeszkedő park elsősorban a geológia és a paleontológia iránt érdeklődők számára nyújt izgalmas és egyedülálló élményt, azonban a gyerekek is megtalálhatják itt a számításaikat!
A természetvédelmi terület több száz millió év földtörténeti eseményeit idézi fel, bemutatva az egykori élővilág nyomait, valamint botanikai, kultúrtörténeti és bányászattörténeti emlékeket is, köztük az őskori tűzkőbányászat bizonyítékait. A területen Magyarország szinte teljes kőzet-választéka megtekinthető, sőt kézbe is vehető, így a látogatók közvetlenül tapasztalhatják meg a földtani sokszínűséget.
A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt tűzkő bányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató. A kiállítás kizárólag szakvezetéssel látogatható.
A bejáratnál álló székely kaput Cs. Kiss Ernő fafaragó népművész készítette 2000-ben, amely már önmagában is értékes kulturális eleme a helyszínnek.
Tata nem véletlenül érdemelte ki az „Élővizek városa” elnevezést, hiszen az emblematikus Öreg-tó mellett számos kisebb, de annál hangulatosabb állóvíz gazdagítja a környéket.
A tatai látnivalók sorát színesíti az Angolkert közvetlen környezetében fellelhető Cseke-tó, amely Tata egyik kedvelt pihenőhelye. Bár a tavat egykor mesterséges töltés mögött alakították ki, vizét egykor bővizű források táplálták.
Az 1960-as években a közeli bányák karsztvíz-kitermelése miatt ezek a források nagyrészt elapadtak, ennek következtében a tó vízszintje pedig rohamosan csökkent. A Cseke-tó megőrzése érdekében végül az Öreg-tóból szivattyúztak át vizet, így sikerült megmenteni ezt a csodás tatai látnivalót.
Ez a 23 hektáros vízfelületű tavacska csupán 3 km körben, mégis rendkívül különleges atmoszférával büszkélkedhet. A természet közelsége és a csendes környezet miatt a tó nem csak a horgászat szerelmeseinek, hanem a pihenésre vágyóknak is remek választás, legyen szó akár egy piknikről vagy egy sétáról a szomorúfüzek árnyékában.
Útközben felfedezhető a romantikus műromokkal tarkított Angolkert, megtekinthető az Esterházy Nyárilak, bejárhatók a tó apró szigetei, és a szabadtéri fitneszpark is kipróbálható. Az elmúlt évben egy modern játszótérrel is gazdagodott a terület, így a családosok számára is szuper tatai program ez.
Tata legismertebb és legkedveltebb látványossága, az Öreg-tó, amelyet háromnegyed részben a város ölel körbe, míg déli és délnyugati partjainál vadregényes erdők suttognak. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át.
Az Öreg-tó Tata egyik legnépszerűbb találkozóhelye és turisztikai központja, ahol egész évben pezsgő élet fogadja a látogatókat. A nyári időszakban fesztiválok, tóparti vendéglátóhelyek és különféle vízi sporteszköz-kölcsönzők teszik vonzóvá a környéket. Az aktív kikapcsolódást kedvelőket mintegy 7 kilométeres tókör várja, amely gyalogosan, futva vagy kerékpárral is kellemesen bejárható. Míg a víz szerelmesei kajakkal, SUP-pal vagy elektromos kishajóval felfedezhetik fel a tó különleges arcát.
Külön érdekesség, hogy a Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legrégebbi mesterséges tava, amely már a honfoglalás előtti időkben „elkészült” az Által-éren emelt völgyzárógát segítségével.
A középkor során is fontos szerepet töltött be, és folyamatosan fejlesztették, bővítették. A tóhoz kapcsolódó mocsaras területek a tatai vár védelmét szolgálták, vizében kezdetben a Dunából származó halakat tároltak. A tó maihoz hasonló formáját Mikoviny Sámuel neves vízrendező mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben. Akkori területe megközelítőleg 345 hektár volt, és az Esterházy uradalom részeként halastóként működött, emellett vízimalmok és vízi vágóhíd is helyet kapott rajta.
Az Öreg-tó nem pusztán történelmi, hanem természeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A világ legfontosabb vizes élőhelyeit védő Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, amelyet 1971-ben írtak alá az iráni Ramsar városában. Ez a vonuló vízimadarak védelmét, valamint a tó gazdag élővilágának megőrzését szolgálja.
Minden év késő őszén különleges természeti látványosság veszi kezdetét: észak felől folyamatosan érkeznek a vadludak, hogy itt töltsék a telet. A tó partján és vízfelületén megfigyelhetők többek között nyári ludak, vetési ludak, nagy lilikek, apácaludak, sőt olyan fokozottan védett fajok is, mint a vörösnyakú lúd. Ritka kincs, hogy egy város közepén fekvő tó valódi madárparadicsommá alakuljon. A madarak rendszerint februárig maradnak a tavon.
Érkezésükhöz kapcsolódik a Tatai Vadlúd Sokadalom is, amely Tata program kínálatának rendkívül meghatározó része. Ezt minden év novemberének utolsó szombatján rendezik meg, és évről évre egyre több érdeklődőt vonz a városba. A 2023/2024-es szezonban egyébként rekordmennyiségű, összesen 67 000 vadludat számoltak össze a szakemberek.
Bár a város déli határában fekvő Derítő-tó kevésbé ismert, mégis egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tatai látnivaló. A vízen sorakozó, cölöpökre épült, ikonikus horgászházaival egyedülálló látványt nyújt, ráadásul az elmúlt évek folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően már nemcsak a horgászat kedvelőinek kínál kiváló lehetőségeket. Ebben a békés, természetközeli környezetben kényelmes, többszobás, összkomfortos házak is bérelhetők, így hosszabb pihenésre vagy hétvégi feltöltődésre is ideális választás lehet a család számára.
Tagadhatatlan azonban, hogy a Derítő-tó még mindig a horgászatról a leghíresebb. Az 1960-as években, bányászati tevékenység következtében létrejött tó mára nemzetközi hírű horgászparadicsommá vált, ahol a kikapcsolódás garantált.
A sokak által ismert Öreg-tó mellett érdemes felfedezni Tata keleti részének két különleges gyöngyszemét is: a hangulatos Cseke-tavat és a körülötte elterülő, műemlékekben gazdag Angolkertet, amely Bőhm Ferenc uradalmi mérnök tervei szerint készült.
Az Esterházy család megbízásából 1783-ban kialakított tatai Angolkert az ország első ilyen típusú parkja, ahol a természet és az ember alkotta tájelemek tökéletes szimbiózisban élnek. A park területén kanyargó ösvények, a romantikus műromok, a török mecset és a titkos grották között sétálva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy 18. századi regény helyszínére csöppentünk volna.
Külön érdekesség, hogy Magyarországon először Tatán ültettek szomorúfüzeket. Ez a Kínából származó, elegáns megjelenésű fafaj a romantika korának kedvelt dísznövénye volt, később pedig hazánk egyik legismertebb fájává vált. A kert kialakítását nagyban segítették a helyi források vizei és a közeli Cseke-tó, ezért a parkba elsősorban vízkedvelő növényfajok kerültek.
Az angolkertek a 18. század közepén váltak népszerűvé Európában, amikor a francia kertek szabályos, mértani rendjét felváltotta a természetesebb, lazább kertépítészeti szemlélet. A fákat és bokrokat nem merev sorokba rendezték, hanem csoportosan ültették el, úgy, hogy minden nézőpontból esztétikus látványt nyújtsanak.
Az Angolkert szívében fekszik a Cseke-tó, amely horgászok és pihenni vágyók kedvelt célpontja, partján pedig a hatalmas szomorúfüzek ágai érnek a vízbe. Ez a helyszín a legnyugodtabb tatai programok egyike: a madárcsicsergés és a kristálytiszta vizű források közelsége mindenkit feltölt energiával. A park épületei, mint a Pálmaház vagy a Szabadtéri Színpad, ma is fontos kulturális eseményeknek adnak otthont, így az Angolkert a tatai közösségi élet egyik legfontosabb, egyben legszebb színtere.
Az Angolkert északi részén, a tó közelében találhatók a Charles Moreau tervei alapján készült romantikus műromok. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhíd vezet. Különlegessége, hogy valódi történelmi kövek felhasználásával épült: a közeli vértesszentkereszti román kori apátság több oszlopa és pillére, valamint domborműves római sírkövek is helyet kaptak benne. Egykor a közeli karsztforrások vize patakként haladt át a romokon. Az Esterházy család az építménynek római fürdőhangulatot adott, utalva arra, hogy Mátyás király idején valóban fürdő működött ezen a helyen.
Az Angolkert legrégebbi épülete a felújított Nyárilak, amelynek építését Fellner Jakab kezdte meg, majd 1784-ben fejezték be. A felújított kastélyt 2015 júliusában adták át újra, és jelenleg korhű barokk enteriőrrel, valamint új kiállításokkal várja a látogatókat!
A tó déli partján áll a szintén Charles Moreau által tervezett, romantikus stílusú Török Mecset, amely 1850-ben épült. Az épület előtt található padot Kazinczy Ferenc tatai látogatásainak emlékére helyezték el.
A park bejáratához közel látható a szépen felújított Pálmaház, amely ma rendezvényhelyszínként működik. Nem messze tőle található a mesterséges kialakítású Avernus-barlang is, amely különleges hangulatával gazdagítja a park élményeit.
A kastély előtti füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között jelentős kulturális rendezvényeket szervezett, ennek a hagyománynak a nyomán a mai szabadtéri színpad is itt található.
Tata látnivalók széles skáláját kínálja, és ezt az Esterházy Pezsgőgyár is jól szemlélteti. Ez a különleges ipari, művészeti és kulturális örökség ugyanis egyedülálló hangulatával kiemelkedik a város látnivalói közül. Az 1770-es években épült impozáns épületegyüttes a tatai Angolkert szélén helyezkedik el, és hosszú időn keresztül szerves részét képezte a tatai Esterházy Uradalom gazdasági és társadalmi életének.
Fénykorában a komplexum méretei is lenyűgözőek voltak: mintegy 1500 négyzetméteres pincerendszerrel rendelkezett, amelyhez egy 500 négyzetméteres, 6 méteres belmagasságú bálterem kapcsolódott. Az épület grandiózus, háromszintes tetőszerkezetét gabonatárolásra használták, ami jól mutatja az egykori birtok gazdasági jelentőségét és az épület sokoldalú funkcióját.
Napjainkban az Esterházy Pezsgőgyár új életre kelt, és varázslatos, rusztikus hangulatú rendezvényhelyszínként működik. Egyedi hangulata miatt különösen népszerű esküvői helyszín, azonban lehetőség van terembérlésre, illetve előre egyeztetett időpontokban helytörténeti körbevezetésre és borkóstolóra is.
Bár a templom hivatalos neve Szent Kereszt Plébániatemplom, Tatán legtöbben csak Nagytemplomként vagy Kéttornyú templomként emlegetik. A Kossuth tér meghatározó épületeként a tér legjelentősebb művészeti értéke, illetve a város egyik legismertebb jelképe is. Elegáns megjelenésével és impozáns tornyaival a tatai látnivalók egyik kihagyhatatlan állomása.
A templom felépítése különösen fontos volt Esterházy József, a tatai uradalom alapítója számára. A kezdeti tervekkel Franz Anton Pilgram neves alsó-ausztriai építészt bízták meg, ugyanakkor Fellner Jakab is megbízást kapott a tervezésre. Végül az ő elképzelései alapján valósult meg az épület, amely ma is Tata egyik legértékesebb építészeti öröksége.
Az építkezés lassan haladt, és 1777-re jutottak el odáig, hogy a két torony elkészüljön. Ugyanebben az évben, Szent Kereszt feltalálásának ünnepén helyezték fel az első toronykeresztet. Ezt követően érkezett meg a Pozsonyban öntött, 68 mázsás Szentháromság harang is, amelyet a helyére emeltek. A következő évben került fel a toronyóra, tovább gazdagítva a templom megjelenését és jelentőségét.
Fellner Jakab azonban sajnos már nem élhette meg a templom befejezését. Egyszerű, szinte jelöletlen sírja a templom kriptájában található, gróf Esterházy Ferenc nyughelye mellett.
A templom teljes felújítása 2019 júniusában kezdődött, és 2020 szeptemberében fejeződött be. Ennek köszönhetően a Nagytemplom ismét eredeti pompájában emelkedik a Kossuth tér fölé, Tata történelmi belvárosának méltó díszeként.
Az Országgyűlés téren, a kapucinus templom közelében áll Tata egyik jellegzetes műemléke, az Óratorony, amelyet a legtöbb környékbéli Haranglábként emleget. A város történelmi hangulatát erősítő építmény azonnal magára vonja a figyelmet páratlan megjelenésével.
A nyolcszögletűre kialakított, zömök torony terveit Fellner Jakab készítette, aki Tata arculatát számos jelentős épületével formálta. Az építmény alsó része téglából épült, míg felső szerkezete fából készült. Ezt a fa részt Tata ismert ácsmestere, Éder József – Fellner Jakab munkatársa – készítette el 1763-ban.
Az Óratorony egyik különlegessége a faszerkezet kialakítása: az elemek összeillesztése a hagyományos ácsmesterségre jellemző „lapolásokkal” és faszegekkel történt. Ez a megoldás ma is jól mutatja a korabeli mesterek magas szintű szakértelmét és precíz munkáját. A torony falán emléktábla idézi fel az egykor Tatán tartott országgyűlés emlékét.
A minden egész óra előtt öt perccel felcsendülő harangjáték különleges élményt nyújt az éppen arrajáróknak.
A Tata városközpontjától mintegy 3 kilométerre található Tatai Fényes Fürdő és Kemping a különleges Fényes Forrásvidéken helyezkedik el. A közel 30 hektáros természetvédelmi területen fekvő helyszín a tatai programok egyik legszuperebbike!
A kristálytiszta források, a nyugodt környezet és a kikapcsolódási lehetőségek együtt kínálnak felejthetetlen élményt: legyen szó akár családi fürdőzésről a számos modern medence egyikében, vagy egy kirándulással egybekötött feltöltődésről az országban egyedülálló hírnévnek örvendő Tatai Fényes Tanösvényen.
A Fényes-források tavai a múltban külön elnevezéseket kaptak. A nádpallóval elkerített felső forrást a grófné használta fürdőzésre. A bekerített részen egy kisebb épület szolgált öltözőként, míg a homokos partszakasz napozásra adott lehetőséget. A területet a gróf jágerei, vagyis erdészei őrizték. A következő tavat Katona-forrásnak nevezték, mivel a laktanyából kivezényelt katonák kizárólag ebben a forrásban fürödhettek.
A legalsó forrás számított a legszebbnek, és az idősek elmondása szerint erről kapta nevét maga a fürdő is. A mintegy három méter mély forráskráterben a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható volt a felbugyogó fehér kvarchomok, miközben ezernyi apró buborék emelkedett a felszínre. Ez a látvány ma is jól érzékelteti a terület különleges természeti értékeit.
A kempingben (a faházak és a kőházak felújítási munkálatai miatt) jelenleg csak sátorral, illetve lakókocsival lehet megszállni, így elsősorban azok számára ideális úti cél, akik szabadidejüket aktív kikapcsolódással, kirándulással és természetközeli pihenéssel szeretnék eltölteni.
A magyarországi németség – mintegy negyedmilliós lélekszámával – hazánk egyik legjelentősebb nemzetisége. Ennek a tárgyi és szellemi kultúrának az országos szintű gyűjtése, feldolgozása és bemutatása a célja az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeumnak.
Az intézmény hitelesen és élményszerűen őrzi és mutatja be a magyarországi német közösségek örökségét, így a tatai programok között kiemelt kulturális szerepet tölt be. A múzeum első kiállítása 1973-ban a Miklós-malomban nyílt meg Nemzetiségi Néprajzi Múzeum néven.
Később, az önállósodást követően 1983-ban költözött át jelenlegi helyére, a felújított Nepomucenus-malomba. Az egykor vízimalomként szolgáló épület 1758-ban készült el Fellner Jakab tervei alapján, és nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott szobra ma is az épület homlokzatát díszíti.
A malom egykori működését, szerkezetét és történetét a kiállítás részeként egy animációs film is bemutatja, segítve a látogatók számára a hely múltjának megértését. A főépületben három szinten, mintegy 500 négyzetméteren kapott helyet a kiállítótér, amely gazdag és sokrétű gyűjteményt mutat be. Az egykori magtárban a múzeum műtárgyraktára található, amelyet rendszeresen használnak hazai és külföldi kutatók, illetve a témában diplomázó egyetemi és főiskolai hallgatók.
Tata történetében a közép- és kora újkorban jelentős zsidó közösség élt, amely meghatározó szerepet töltött be a város társadalmi és kulturális életében. A Volt Zsinagóga Kiállítóhely ennek az örökségnek állít emléket, és fontos helyszíne a történelmi emlékezet megőrzésének.
Az épület mai formáját az 1861-ben végrehajtott romantikus stílusú átépítés során nyerte el, amelyet Wechselman Ignác (1828–1903) építész tervei alapján valósítottak meg.
A zsinagóga kertjében 2004. november 18-án, a Holocaust Emléknapjához kapcsolódóan avatták fel a Komárom-Esztergom Megyei Holocaust-emlékhelyet, valamint Lugossy Mária „Minden idők mártírjainak emlékére” című szoborkompozícióját, amely méltó módon idézi fel az áldozatok emlékét.
A Volt Zsinagóga Kiállítóhely jelenleg azonban csak alkalmanként, időszaki kiállítások esetén látogatható.
„Az alkotás élménye, a látvány gyönyörűsége” – ez a szemlélet hatja át a Tatai Kőfaragó Ház Látogatóközpont működését, amely egy különleges, élményalapú közösségi térként nyitotta meg kapuit.
A helyszín a tatai programok között egyedülálló szerepet tölt be: izgalmas nyitott műhelyekkel, interaktív kiállítással és a tatai mesterségek megismerését, valamint elsajátítását segítő kreatív terek sokaságával várja az érdeklődőket. Autentikus környezetet biztosít családi programokhoz, egyéni látogatásokhoz és csapatépítő foglalkozásokhoz is, miközben méltó bemutatóhelye a tatai fazekasok országos hírű kézműves hagyományainak.
A vendégek amellett, hogy megismerkedhetnek a kézműves alkotás folyamatával, meg is kóstolhatják a prémium minőségű, „hand made” termékeket, valamint az ajándékbolt kínálatából emléktárgyakat is választhatnak.
A központ rendszeresen szervez gasztronómiai programokat is, többek között gyümölcsaszalással, kávépörköléssel és sörfőzéssel a középpontban, így itt a felnőttek is rátalálhatnak az alkotás örömére!
A fazekasműhely mellett interaktív kiállítás is várja a látogatókat, amely közelebb hozza a kézműves mesterségek világát. A Kőfaragó Ház közvetlen környezete – a Kálvária-domb, a Fellner Jakab kilátó és az ELTE Tatai Geológus Kert – további tartalmas programlehetőségeket kínál, akár többnapos tatai tartózkodás esetén is.
A Malomtörténeti Élménypark egy országosan is egyedülálló helyszín, amely mintegy 6000 m²-en mutatja be a különböző malomtípusok világát.
A park központi eleme a felújított Jenő-malom, amelynek bemutatóterében az eredeti vízimalom-szerkezet is megtekinthető. Az itt bemutatott látványőrlés roppant különleges élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Emellett a gyermekek számára kialakított meseszobában animációs vetítések teszik még érdekesebbé és játékossabbá a malmok világának felfedezését.
A Malomkert területén egy egyedi, malommakett-park is helyet kapott, ahol a különböző malmok kicsinyített másai találhatók meg. Ezek a modellek a víz erejének segítségével mozgásba hozhatók, így szemléletesen mutatják be a hagyományos vízimalmok működését, és különösen élvezetesek a családok számára.
Ha pedig ez még nem lenne elég, a Jenő-malom galériakonyhájában sütős workshopokat is szerveznek, ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek a gasztronómia rejtelmeibe is, és értékes tudással távozhatnak!
